Egy megfelelően felszerelt szaunában a hőnek többé-kevésbé egyenletesen kell eloszlania. A felső és az alsó szaunapad között nem lehet szélsőséges hőkülönbség, ami manapság még ritkán fordul elő a szaunákban. Bár a szaunák telepítésével kapcsolatos szakirodalom egyre bővül, és az emberek tudatossága is érezhetően növekszik, azok, akik jó szaunát szeretnének telepíteni, már nem bízzák a telepítési munkákat hétköznapi építőkre, hanem a terület specialistáit választják.
Kétféle szellőztetés létezik: a kényszerített, amikor elektromos szaunaventilátort használnak a levegő elszívására, és a természetes - lapos szellőzőcsöveket vezetnek a kémény szellőzőnyílásába. Természetesen a természetes, megfelelően felszerelt szaunaszellőztetés összehasonlíthatatlanul jobb, mint a kényszerített. Természetes szellőztetéssel a levegő elszívása hatékonyabb, nem zajos, és nem igényel elektromos áramot. Ha a szauna telepítési helyén nem laknak, a szellőzőnyílások kinyitásával biztonságosan biztosítható a helyiség szellőztetése. A természetes szaunaszellőztetés azonban alkalmasabb fatüzelésű szaunákhoz, mivel a fatüzelésű kályha kevesebb oxigént éget el, mint az elektromos.
A szaunában az oxigén nagy részét a levegővel érintkező fém elégeti, különösen az elektromos kályhák fűtőelemei égetnek el sok oxigént. Ezért a természetes szellőzés nem biztosítja a megfelelő légáramlást a szaunában, nagy hőmérséklet-különbség érezhető a szauna tetején és alján. Egy ilyen szaunában kellemetlenné válik a felső padokon ülni, mert a bőr forró. A mennyezetbe szerelt szellőzőnyílás kinyitása a meleg levegő elvesztését eredményezné. Mivel az elektromos kályhák teljesítménye nagyon korlátozott, a szauna gyorsan lehűlne, és időbe telne, mire újra felmelegszik.
Egy jó szellőztetőrendszer telepítése a szaunában összetett feladat, amely speciális ismereteket igényel. Ezért itt nem érdemes kísérletezni, a legjobb, ha profi szaunaszakértőket és kivitelezőket kérünk segítségül.
A szauna szellőztetőrendszere a következőkből áll:
- Friss levegő bejuttatása a szaunakabinba
- Légelszívás
A szaunakabin friss levegőellátása szükséges a szaunakályha jó égésének és a kényelmes fürdőzés biztosításához. Az ajtólap és a padló között rést kell hagyni, hogy a levegő beáramolhasson a szaunába. Azonban néha az ajtó alatti hely nem elegendő a szauna kiváló szellőzésének biztosításához, különösen akkor, ha a szaunát fatüzelésű kályhával fűtik, amely sok levegőt igényel a jó faégetés biztosításához. Ebben az esetben azt javasoljuk, hogy egy további szellőzőnyílást szereljenek be a kályha felszerelési falának aljára. Ha a kályha külső tüzelőanyaggal működik, akkor a tüzelőanyag körüli nyílás egyszerű befalazása több helyet hagy, és nem zárja el a kályha tüzelőanyaga alatti teret.
A szellőztetés fő elve, hogy a szaunába jutó összes levegőt el kell szívni. Ahogy a cikk elején már említettük, a levegőnek fürdés közben - óránként 7-8 alkalommal - cserélődnie kell. A szaunában a levegőnek körkörösen kell keringenie: a kályhából felmelegedve a mennyezetig emelkedik és szétterjed a padokon, amikor pedig leereszkedik a padok alá, az elszívónyíláson keresztül távozik. Így biztosított az egyenletes levegőhőmérséklet mind a szauna tetején, mind alján. A levegőbemeneteket és -kimeneteket ebben a körben kell elhelyezni.
A szauna szellőztetőjét a szauna bejáratától legtávolabbi sarkába kell telepíteni, míg a kályhát a bejárat közelében kell elhelyezni, hogy a szauna ajtaja alól vezesse a levegőt az égési folyamathoz. A szauna szellőzőrendszere a helyiség fűtési rétegében van telepítve, ezért ezt előre meg kell tervezni a szauna telepítése előtt.
A legrégebben ismert és használt szauna szellőztetési rendszer: levegőellátás - az ajtó alatti rés vagy a kályha közelében lévő lyuk a másik helyiségbe. Ez a legrégebbi szellőztető rendszer, amelyet ősidők óta használnak. Elég jól működik, és természetesen nincs szükség arra, hogy a szellőzést a kéményben lévő erre a célra kialakított lyukon keresztül vezessék, vagy kényszerített ventilátort szereljenek be. Az ilyen szellőztetésnek azonban vannak hátrányai:
- Nagy hőmérséklet-különbségek az első és a második padterület között;
- Nem megfelelő oxigénellátás a pad területén.
Tehát, bár a természetes szellőzés remekül működik, komoly hátrányai vannak. Ezért a szauna szakértők már egy ideje egy új szellőztetési modellt kínálnak. E modell szerint a levegőellátás ugyanaz marad, mint a természetes szellőzés esetén - egy repedés az ajtó alatt vagy egy nyílás a falban a kályha alatt, és a levegő elszívása kétszer történik - a mennyezetben és a padok alatt.
A szauna szellőztetésének telepítésekor előforduló fő hiba a levegőelszívó nyílás helytelen magassága. A fizika törvényei szerint a meleg levegő könnyebb, mint a hideg, ezért felfelé száll. Minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség, annál nagyobb a levegő súlykülönbsége, és annál erősebb a légáramlás. A szaunában nagyon nagy különbségek vannak a levegő súlya és hőmérséklete között, ezért a kályhából kiáramló meleg levegő nagyon könnyen felfelé emelkedik. Ha a levegőelszívó nyílás a mennyezetbe vagy a mennyezet közelében lévő falba van beépítve, akkor sok energia vész el - a meleg szaunalevegő felfelé emelkedik és elszívódik. Ha a kályha nem elég erős, vagy a teljesítménye alig felel meg a szauna fűtött térfogatának, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy az energiafogyasztás elég magas lesz.
Minél magasabbra szereljük a szaunában a kivezető nyílást, annál több meleg levegőt veszítünk, de a hőmérsékletkülönbség az az erő, ami a levegőt mozgatja. Ha a levegőellátást és -elszívást a padlónál helyeznénk el, mindkét nyílással közvetlenül egymással szemben, az is helytelen lenne, mert így a szauna tetején a meleg levegő nem változna, és csak a szauna hideg alja szellőzne. A szaunában célszerű dupla elszívórendszert beépíteni - a mennyezetbe és körülbelül 65-70 cm-re a padlótól, a padok alá. Levegőelszívás funkciói:
- Biztosítsa a jó légáramlást a szaunázás alatt;
- A szaunázás után gondoskodjon a helyiség megfelelő szellőztetéséről.
A szaunázás alatt az alsó levegőelszívó nyílásnak nyitva kell lennie, a huzat toló- vagy távirányítós szellőzőcsappantyú beépítésével állítható. A felső mennyezeten található levegőelszívó nyílást a szaunázás alatt zárva kell tartani, csak a szaunázási folyamat után szabad kinyitni a felesleges nedvesség eltávolítása és a szauna fájának kellő kiszáradása érdekében. A szellőző elszívó nyílásokat lapos, 5 cm mély horganyzott lemez szellőzőcsövek, csatlakozók, átjáró, kijárat és egyéb részletek kötik össze. A teljes szauna levegőelszívó rendszert a kéménynyíláshoz vezetik a szellőztetés érdekében, vagy a tervezett kényszerelszívó nyíláshoz.
A szauna légáramlását a levegő elszívó (szellőző) csappantyújának nyitásával és zárásával lehet szabályozni. Ha a szellőző csappantyú erőltetésével csökkentjük a levegő elszívását, akkor önmagában nem fog több levegő áramlani a szaunába. A légáramlást a levegő beömlőnyílásán, a levegő kiömlőnyílásán és néha a kályhákon keresztül is lehet szabályozni.
A szauna légkeringésének intenzitását a kályha teljesítménye és kialakítása is meghatározza. A hagyományos folyamatos égésű szaunakályhák sok oxigént égetnek el, a tárolósak kevesebbet, a periodikus égésű kályhák pedig egyáltalán nem égetnek oxigént a szaunázás során.
