A szaunák fajtái
A gőzelszívás módja és eszközei szerint a szauna lehet japán, római, arab, török, finn (szauna), orosz gőz. A szaunák közötti különbségeket a nemzetek hagyományai, a nemzeti szokások, az éghajlati viszonyok és egyéb sajátosságok határozzák meg.
A legnépszerűbbek és leggyakrabban az otthonokba telepített termékek:
• Japán szauna, mely abban különbözik a többi szaunától, hogy nem forró levegővel vagy gőzzel fűtik, hanem forró vízzel. Ez egy fából készült kád, speciális padokkal. A vizet a kádba beépített, fafallal körülvett fűtőtest melegíti. A víz 45-50 Celsius fokra melegszik fel. A fürdőkádban félig fekve ülve hideg vízbe áztatott sapkát teszünk a fejre. Ez az eljárás kiváló megelőzés a megfázás ellen, segít reuma, ideg- és szív- és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok esetén.
• A szauna (finn szauna) egy száraz levegős szauna, ahol a levegő páratartalma 5-25 százalék körüli, a hőmérséklet pedig 70-110 Celsius fokra emelkedik. Az optimális hőmérséklet 80-90 fok. A szaunában a meleget úgy szabályozzák, hogy vizet öntenek a felhevült kövekre. 2-3 alkalommal ajánlott sütkérezni benne a maximális izzadásig. Az első séta előtt a testet megnedvesítjük a zuhany alatt, majd a szaunából való kilépés után hűvös zuhany alatt megmossuk vagy vízzel lelocsoljuk. A szauna allergiában, arcüreggyulladásban, ízületi gyulladásban, migrénben, hátfájásban szenvedőknek ajánlott. Kisgyermekeknek, terhes nőknek és időseknek nem ajánlott visszaélni vele.
• Gőzfürdő (orosznak is nevezik) - nem olyan forró, mint a szauna. A hőmérséklet eléri a 70 Celsius-fokot, a relatív páratartalom pedig eléri a 80-100 százalékot. A gőzfürdőbe járás előtt le kell zuhanyozni, a fürdőbe való első belépés után legfeljebb 10-15 percig tartózkodjon benne. A gőzfürdőbe 2-3 alkalommal ajánlott belépni. Mielőtt ismét szaunába menne, alaposan le kell hűteni, hogy ne terhelje meg a szívet. Az alacsony hőmérséklet és a magas páratartalom nem zavarja az embert, de kellemes, meleg, pihenésre ösztönöz. Szívproblémákkal nem rendelkezőknek tanácsos kerülni a gőzfürdőt, hörgőasztmában vagy egyéb légúti megbetegedésben szenvedőknek, rossz alvással, lassú anyagcserével, enyhe ízületi fájdalmakkal küzdőknek pedig kifejezetten ajánlott az ilyen szauna.
• Az infraszauna újítás, szervezetre gyakorolt hatásai hasonlóak az orosz szaunához. Az infraszaunában a hőmérséklet eléri a 40-65 Celsius fokot. A szauna tonizáló hatással van a szervezetre, nem okoz álmosságot, izzadáskor a bőr mélyebb rétegeiből távoznak a káros anyagok. A bőrön áthatoló infravörös sugarak belülről felmelegítik a bőrt, az izmokat, a csontokat, az ízületeket és más szöveteket, és aktiválják a vérkeringést. Egy ilyen szauna könnyen telepíthető otthon.
Szauna beépítése
A szauna építésének tervezésekor szükséges előre megjósolni a szauna méretét. A legegyszerűbb szauna egy előkamrából és egy szaunából áll. A vetkőzés az előszobában történik, tehát fűtöttnek kell lennie, elegendő paddal kell ülni, és helyet kell biztosítani a ruhák felakasztására. Becslések szerint egy embernek legalább 1 négyzetméter alapterületre van szüksége egy szaunában. A fűtőtest, vízhordó, padok további 3-4 négyzetmétert foglalnak el. Így egy családi szauna mérete 7-8 négyzetméter legyen, nem számítva az előszobát.
A szauna ajánlott magassága legalább 2 méter, mert az alsó helyiségben a forró gőz túlságosan felmelegíti az emberek fejét, a mennyezet pedig megakadályozza a szaunahabverők használatát. Túl magas szaunát sem érdemes építeni, mert a magas szaunát nehéz felfűteni. A házon belüli szauna felszerelésekor a padlót és a padló és a falak közötti sarkokat jól kell szigetelni. A legkényelmesebb a padlót csempével lefedni, és a hideg és a csúszós elkerülése érdekében fa rácsot helyezni. Ha a szaunában szaunahabverőt használnak és vizet öntenek a kövekre, akkor szennyvízelvezető rendszert kell kiépíteni. A szauna falai jól kiszáradt és impregnált fával szigeteltek és vakolottak (legjobb a hárs, nyár vagy fekete éger).
A padokat a falak mentén szerelik fel úgy, hogy a felső pad és a mennyezet között legalább 1 méteres rést kell hagyni. Üléshez 40 cm széles, fekvéshez 60 cm-nél nem keskenyebb pad szükséges. Leginkább a kőris, hárs, éger, nyárfa a megfelelő számukra, mert gyantamentes és gyorsan szárad. A szauna és az előszoba közé ajánlatos ablakot vagy üvegajtót beépíteni. Az ajtó ne legyen túl szoros, hogy a levegő áthaladhasson az ajtó alatti résen. Szellőztetést célszerű beépíteni, mert csak ez biztosítja a szauna falainak jó kiszáradását az eljárások után.
A szaunában 2 féle kályha lehet: fatüzelésű vagy elektromos. Olcsóbb az elektromos kályha felszerelése, kevesebb helyet foglal és gyorsabban felmelegíti a szauna helyiséget. A fatüzelésű kályha felszerelése több helyet igényel, és ahhoz, hogy a helyiség levegőjét kellően felmelegítse, több órán át kell égetni, de egy ilyen kályha sokáig megtartja a hőt.
A szauna egészségre gyakorolt hatása
Az emberi szervezetet számos tényező befolyásolja: hőmérséklet, páratartalom, vízkezelések. Fiatalok és idősek, egészségesek és sok betegségben szenvedők fürödhetnek a szaunában. Ugyanakkor emlékeznie kell a nem kívánt hatásokra is, ismernie kell a lehetőségeket, és nem szabad túlmelegednie.
• Hatások a szív- és érrendszerre és a légzőrendszerre. Magas hőmérsékleten a szív munkája felerősödik, a szívösszehúzódások gyakoribbá válnak, erejük megnő. A belső szervekből a vér a test felszíni szöveteibe áramlik, a belső szervek kevésbé vannak ellátva tápanyaggal és oxigénnel. Magas hőmérsékleten az ember erősen izzad, ezért sok folyadékot veszít. A légzés elmélyül és fokozódik, a hőcsere felerősödik.
• Vízcsere. A szauna magas hőmérséklete során a levegő kilégzése és az izzadás során sok víz szabadul fel a tüdőn keresztül. A verejtékezéssel együtt a szervezet sok sót veszít: nátriumot, klórt, káliumot. Ez a rövid távú sóvesztés nem káros, mivel vízivással és étkezéssel gyorsan helyreállnak.
• A központi idegrendszerre gyakorolt hatások. A meleg az egész szervezetre kellemesen hat, a belső szervek felmelegedésével javul a működésük. Melegben csökken az ingerlékenység, javul az alvás, megszűnik az érzelmi feszültség. A szauna jó orvosság a rossz hangulat és a lelki fáradtság ellen.
• Hőcsere. A szaunában megváltozott a test hőleadása. A különböző típusú szaunák eltérően befolyásolják a hőcserét. A szaunában a test hőleadása az izzadás és a vízgőz tüdőn keresztül történő kilégzése révén fokozódik. A gőzfürdőben nehezebb a hőt a környezetbe engedni. A hő szinte nem veszít az izzadsággal, mert a vízgőzzel telített levegőben nem párolog el, hanem cseppekben összegyűlik és patakként folyik. A vízgőz a levegővel együtt kerül kilégzésre, a test nem hűl le, és nem tudja eltávolítani a felesleges hőt. Ezért a hőegyensúly gyorsabban és jobban megbomlik a gőzfürdőben.